Nincsenek univerzális, mindenki számára alkalmas megoldások a gyerekek biztonságos internethasználatának elősegítésére

Nincsenek univerzális, mindenki számára alkalmas megoldások a gyerekek biztonságos internethasználatának elősegítésére

Az ITHAKA és az EU Kids Online III. nemzetközi kutatási együttműködés sajtótájékoztatója - 2012.10.16.

Az Európai Unió képviselői ezen a héten találkoznak Európa szerte az érintett civil és iparági szereplőkkel annak érdekében, hogy megvitassák hogyan tehető biztonságosabbá az internet a gyerekek számára. Az EU Kids Online kutatói friss tanulmányukban az egyes országok közötti eltéréseket hasonlították össze, és ezek alapján fogalmaztak meg ajánlásokat.

A tanulmány szerint Magyarország számára különösen fontos lenne a biztonságos és tudatos internethasználat tanításának az oktatási intézményekben történő mind szélesebb körű megjelenése és intézményesítése.

Európai összehasonlításban Magyarország az alacsony kockázatú országok csoportjába tartozik

Az EU Kids Online kutatói az európai országokat különböző csoportokba sorolták aszerint, hogy mennyire intenzív a gyerekek internethasználata, illetve ennek során milyen mértékű kockázatokkal találkoznak. Magyarország az adatok alapján az összességében alacsony használati intenzitással és az ehhez társuló alacsony kockázatokkal jellemezhető országok csoportjába került.

 

A magyarországi kutatás vezetője, Ságvári Bence, az ITHAKA Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor hozzátette, hogy ez az állapot inkább csak időleges, hiszen ahogy egyre intenzívebbé válik az internet használata a gyerekek körében (pl. a mobil internetelérésre alkalmas eszközök terjedésével), úgy várhatóan a kockázatok szintje is nőni fog. Ezért különösen fontos a gyerekek képzése és tanítása.

Magyarországon a gyerekek 37%-a számolt be legalább egy általa végzett kockázatos internetes tevékenységről (pl. szexuális/pornográf vagy egyéb káros tartalmakkal való találkozás, szexuális tartalmú üzenetek küldése/fogadása, online zaklatás, online megismert idegenekkel való találkozás). Azok aránya, akiknek ennek hatására saját bevallásuk szerint valamilyen negatív, nyugtalanító, zavaró élményük volt az interneten 12% volt. Míg a kockázatos tevékenységek tekintetében az európai átlagnál alacsonyabb értékek jellemzik a magyar gyerekeket, addig a negatív tapasztalatok esetében a magyar adat megfelel az európai átlagnak.

Minden negyedik gyerek olyan háztartásban él, ahol a szülők nem használnak internetet

A magyarországi kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a 9-16 éves gyerekek szüleinek 27%-a nem használ internetet, azaz minden negyedik gyerek olyan háztartásban él, ahol a szülők lényegében semmilyen személyes, gyakorlati tapasztalattal nem rendelkeznek az internettel kapcsolatban. Továbbá az internetet használó szülők közel harmada saját bevallása szerint sem magabiztos internethasználó.

Ezért különösen fontos, hogy az oktatási intézmények vállaljanak aktívabb szerepet a tudatos és biztonságos internethasználatra való felkészítésben. A szükséges szakismeretek, illetve a források hiányában pedig alapvető érdek, hogy az iskolák, illetve a vállalatok és civil szervezetek között minél több olyan sikeres együttműködés valósuljon meg, amely során a gyerekek a mindennapjaik során is jól használható tudást és készségeket sajátíthassanak el.

Univerzális megoldások nincsenek. Minden ország és minden gyerek különböző. A tiltás és korlátozás önmagában nem megoldás.

Az eredményekkel kapcsolatban Leslie Haddon, a London School of Economics kutatója elmondta, hogy most első ízben került sor 25 különböző országban élő gyerek online tapasztalatainak és szokásainak összehasonlításra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az internetes biztonság terén nincsenek mindenki számára üdvözítő megoldások. Ami egyik országban működik, az nem feltétlenül lesz sikeres egy másikban. Továbbá az is nyilvánvaló, hogy a gyerekek között is jelentős különbségek vannak abban, hogy melyek a biztonságos internethasználat elsajátításának leginkább célravezető módszerei.

Ságvári Bence szerint leginkább a szülők feladata az, hogy megtalálják gyerekeik számára a tiltásnak és technikai korlátozásoknak, illetve a közös internetes tevékenységeknek és beszélgetéseknek a megfelelő arányát. Önmagában egyik módszer sem lehet elegendő. A tiltás és korlátozás mind a szülőben, mind pedig a gyerekben a védettség hamis illúzióját teremtheti meg, miközben az is nyilvánvaló, hogy a folyamatosan átalakuló és fejlődő internetes tartalmak és szolgáltatások világában szükség van a tartalmak technikai szűrésére és az internetes tevékenységek, illetve az interneten töltött idő kortól és egyéni jellegzetességektől függő szülői kontrolljára és esetleges korlátozására. Ez utóbbi során azonban a szülőknek arra is figyelniük kell, hogy a kelleténél jobban ne korlátozzák a gyerekeik információkhoz való szabad hozzáférésének jogát.