World Internet Project

A World Internet Project (WIP) az internet társadalmi hatásainak széles körű vizsgálatára szerveződött nemzetközi kutatási program, amely a kaliforniai UCLA Center for Communications Policy és a szingapúri NTU School of Communications Studies kezdeményezéseként indult 1999 nyarán.

A World Internet Project-hez az elmúlt évek során több mint 15 ország csatlakozott a világ minden tájáról. Az együttműködésben részt vesz a kezdeményező Egyesült Államokon és Szingapúron, valamint Magyarországon kívül Japán, Hong-Kong, Kína, Olaszország, Svédország, Portugália, Spanyolország, Csehország, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland, és Irán.

Magyarország 2001-ben csatlakozott a World Internet Project kutatási együttműködéséhez. A WIP-kutatásokat az ITHAKA Nonprofit Kft., a TÁRKI Rt. közösen bonyolítják, a BME-ITTK munkatársainak részvételével. A WIP a témában a legrégebben folyó és legalaposabb társadalomtudományos kutatássorozat, ami immáron megkerülhetetlen adatforrássá vált a magyarországi információs társadalom fejlődésével kapcsolatban. A WIP kutatócsoport minden évben megjelenteti a WIP gyorsjelentést, ami áttekintést nyújt az információs társadalom területével kapcsolatos legfontosabb fejleményekről és trendekről. Mindemellett a WIP kutatások körül kialakult egy olyan kutatói kör, amely igen színvonalas vizsgálatokkal gazdagította a témával foglalkozó hazai tudományos palettát. A WIP-kutatók az elmúlt években számos publikációt jelentettek meg, valamint kiadásra kerültek az Internet.hu tanulmánykötetek, amik a WIP-adatok felhasználásával készült igényes tudományos tanulmányokból lettek összeállítva.

A WIP-kutatások adatai az elmúlt években több kormányzati és szakpolitikai döntés-előkészítő folyamatban is segítséget nyújtottak, valamint az Európai Unió felé irányuló kötelező statisztikai adatszolgáltatásban is szerepeltek.

A WIP-adatfelvételekre 2001 óta minden évben sor került, így immár hat év adatai állnak rendelkezésre longitudinális elemzésekre. Az adatfelvételeket a TÁRKI végzi. A kérdőívek igen nagy mintán (minden évben kb. 4000 fő) kerülnek lekérdezésre, és mind a 14 éven felüli magyar lakosságra, mind pedig a magyarországi háztartásokra reprezentatívak. A felmérés során két kérdőív kerül lekérdezésre: az úgynevezett törzskérdőív, és egy internet kérdőív. Míg az előbbi kérdéseit a kérdezőbiztos minden mintába került személynek felteszi, az utóbbi csak az internethasználóktól kerül lekérdezésre. A kérdőívekben az alapvető demográfiai változók mellett számos terület kerül lekérdezésre. Így például a törzskérdőívben szerepelnek kérdésblokkok az alábbi témákban:

• Kulturális- és médiafogyasztás
• Technológiával kapcsolatos és általános társadalmi attitűdök
• Az internet nem használatának okai
• Mobil- és vezetékestelefon-használat
• Társadalmi bizalom

Az internet kérdőívben szintén számos téma kerül lekérdezésre:

• Az internethasználat helye és módjai; internethasználati szokások
• Internettel kapcsolatos vélemények
• Online vásárlás, online médiafogyasztás
• Internet a családban és a munkahelyen
• Az internet szabadidőre és társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatásai